FAQ

Frequently asked questions

Nominális változók


A nominális változók valamilyen névleges értéket adnak meg, melyek nem rendezhetők sorrendbe, hiszen egymástól minőségükben különböznek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a változó egyes kategóriái között nem tudunk mennyiségi különbséget tenni, nem tudjuk azt mondani, hogy az egyik kategóriát azért jelöltük egyessel, mert a kettes többet ér, esetleg mert a kettes másodrangú, tehát a kategóriák számokkal való jelölése önkényes. A nem (férfi, nő) egy ilyen mérési szintű változó, de ide sorolhatjuk az igen/nem típusú kérdéseket, valamint például azt, hogy ki milyen szakon tanul. Az olyan nominális változókat, melyek összesen két értéket vesznek fel (pl.: nem), dichotóm változóknak nevezzük. Ha elemezni szeretnénk őket, akkor a legcélszerűbb az, ha a változók százalékos megoszlását vagy éppen a leggyakrabban előforduló értéket (móduszt) vizsgáljuk. Azért használjuk ezt a két mutatót, mert az adatok egymáshoz viszonyított számszerűsített aránya az, ami számunkra információval szolgálhat a nominális változók esetén. Példa: nő vagy férfi? Kategóriába sorolható, de nem átlagolható érték




Ordinális változók


Az ordinális változók értékei annyival több információt hordoznak a nominális változókhoz viszonyítva, hogy meghatározott sorba lehet rendezni őket. A kategóriák között nincs pontosan meghatározható mértékű különbség, ugyanis az eltérés a minőségben és annak fokában van. Ennek a minőségbeli különbségnek azonban nem tudunk egyforma, egységes távot adni, azaz lehet, hogy az egyes kategóriák más-más mértékben különböznek egymástól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kategóriákat jelölő számok pl.: végzettség esetén nem árulkodnak az érettségivel és egyetemi diplomával rendelkezők tudásának mértéke közötti különbségről, de jeleznek egyfajta sorrendiséget, ebben az esetben tehát az egyetemi diplomát az érettséginél nagyobb számmal érdemes jelölnünk. Kutatásaink során az iskolai végzettség mellett ordinális változók lehetnek még pl.: a jövedelemszintre vonatkozó adatok, vagy bizonyos esetben a Likert-skálák is. Ez utóbbi lényege, hogy a résztvevőknek egy n darab számból álló skálán való besorolással kell dönteni adott kérdésekben, például, hogy 1 és 5 között mennyire vagyunk elégedettek az alábbi magyarázattal (ahol egy az egyáltalán nem, öt a teljes mértékben). A Likert-skálával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nincs egyértelmű szokás arra vonatkozóan, hogy milyen mérési szintű változóként kezeljük: Bár jellegéből adódóan inkább ordinális skálának számít, a legtöbb esetben metrikusként kezelik. Az ordinális változók esetén érdemes megkeresnünk a középső értéket, a mediánt, és ezt alkalmazni a statisztikai elemzések során. Példa: Az iskolai szint vagy a kategóriákra osztott jövedelmi szint ordinális változók. Egymás követik meghatározott sorrendben, de a kategóriák közötti különbség nem mindenhol egyértelmű.




Metrikus változók


A metrikus változókon lehetőségünk nyílik matematikai műveletek elvégzésére. Azok az adattípusok tartoznak ide, amelyek első ránézésre is egyértelműen számszerű mérési adatoknak tűnnek: A metrikus változók esetében az egyes értékek közötti távolság rendszerint egyenlő, mértéke nem változik. Ilyen például a testmagasság vagy a reakcióidő (ezek esetében árulkodó lehet, hogy állandó mértékegységgel rendelkező értékek).
A metrikus változókat további két típusba sorolhatjuk, ezek az intervallum- és arányskálák. A fő különbség közöttük az, hogy az intervallumskáláknak nincs olyan nulla pontja, melyet természetesen tudnánk értelmezni.

Ez azt jelenti, hogy a skálája nem ér véget/vagy kezdődik a nulla értékkel. Intervallumskála lehet például a Celsius-fok, hiszen értelmezhetjük a negatív tartományokban is.

Ezzel szemben az arányskála rendelkezik természetes nulla ponttal. Azaz a skála nulla pontja rögzített, azzal kezdődik vagyér véget. Például a magasság vagy a kg nem lép a 0 centiméter/kilogramm alá. Mindkét típusra alkalmazhatjuk az átlagot és a szórást, a későbbiekben pedig arra is kitérünk, hogy ezek a mutatók milyen tulajdonságokkal – erősségekkel és problémákkal – rendelkeznek.
Példa: a magasság centiméterben (vagy más mérőszámban) megadott értéke metrikus változó, hiszen az egységek közötti különbség mindig ugyanannyi. Az adatokkal már egyszerűbb matematikai műveletek is végezhetők.